'Viharon túl, szélcsenden innen'

Nos, a mai délelőtt, ki akartam hagyni a natur&cultur órát, mert végre beakartam fejezni a nyavadt lábaimat viaszból. De mikor meghallottam hogy várhoz megyünk, annak nagyon megörültem és nem akartam kihagyni semmiképp... Emlék képeimben úgy rémlett hogy amit a legelső túránk alkalmával láttunk várat, abba bele lehet menni körülnézni ilyesmi. És most az vagy egy másik vár volt.. (szerintem igen) vagy én emlékszem rosszul.

Tehát Anett várakozásokkal telve nézett elébe a "castle"-nek...... Addig amig meg nem láttam hogy csak egy romról beszélünk, persze imádom én a várromokat is... Édesapa a Dunántúl összes várromját megmutatta nekünk gyerekkorunkban.. De egy pöppett csalódott voltam mikor az a szemét szél majd lefújt a domb tetejéről.. De ÚÚÚGY FÚÚJT a SZÉÉL! Én soha nem éreztem ehhez hasonlót... frankón dobált. Mondtam is hogy ez nem nekem való... nekem egy szél csendes ország kell... stb.. :D

egy két kép a megpróbáltatásaimról! Kattints a képekre a nagyításért! :)

ááh... nem volt szél.. ők így jönnek fel normálisan a dombra

zene: viharon túl, szélcsenden innen